P�nzforgalom

A gazdas�g szerepl�i:

        - �llam

        - v�llalkoz�sok

        - h�ztart�sok

Ezek egym�ssal k�l�nb�z� p�nz�gyi kapcsolatban vannak.

            �llam ↔ (ad�, j�vedelem) H�ztart�s ↔(j�vedelem) V�llalkoz�sok ↔ (ad�) �llam

A p�nzforgalom fogalma: p�nzmozg�sok �sszess�ge.

Fajt�i:

        - k�zp�nzforgalom (1), mely t�rt�nhet pap�rp�nzzel �s �rm�vel.

        - k�zp�nzk�m�l� forgalom (2)

        - k�zp�nz n�lk�li forgalom (3)

1, K�zp�nzforgalom

El�nye:

        - gyors

        - azonnali

H�tr�nya:

        - sok bankjegynek kell forgalomban lennie

        - k�r�lm�nyes kezelni

        - biztons�gos el��ll�t�sa dr�gul - pl: a cs�k benne

        - nagy a hamis�t�s lehet�s�ge

        - nem biztons�gos

        - dr�g�v� v�lt a k�zp�nzfizet�s

A v�llalkoz�sokn�l a k�zp�nzforgalom a h�zi p�nzt�rokon kereszt�l bonyol�dik le.

A h�zip�nzt�r szab�lyai:

        - megfelel� v�gzetts�g� p�nzt�r alkalmazhat�

        - meghat�rozott p�nzmennyis�g lehet z�r�skor

        - minden bev�telt �s kiad�st bizonylatolni kell

        - minden p�nzmozg�st a p�nznapl�ba kell vezetni

        - t�teleket nem lehet �sszevonni

        - p�nzt�rbizonylatot al� kell �rni

        - minden p�nzt�rbizonylat szigor� sz�mad�si bizonylat - sorsz�mozva van, stb.

2, K�szp�nzk�m�l�

Elj�r�s:

        - csekk, pl: taxi csekk

        - bankk�rtya, olyan k�rtya, amelyen m�gnes cs�k van.

        - v�lt�

Alkalmas:

        - p�nzfelv�telre

        - v�s�rl�sra

        - telefonfelt�lt�sre

        - p�nz befizet�se automat�n kereszt�l

        - �tutal�sra

Egyes tranzakci�k�rt fizetni kell. A d�jak minden bankban �s szolg�ltat�sonk�nt k�l�nb�z�ek, PIN k�ddal haszn�lhat.

V�lt�:

Fizet�si �g�retet megtestes�t� �rt�kpap�r, fizet�si k�rv�ny. (A v�lt� rendeletre sz�l� r�vidlej�rat� p�nzk�vetel�st megtestes�t� nem kamatoz� �rt�kpap�r.) Olyan nem kamatoz� �rt�kpap�r, aminek a n�v�rt�k�ben m�r benne van a kamat. Fizet�si k�telezetts�gv�llal�s, melyben a v�lt� ki�ll�t�ja, illetve k�telezettje a v�lt�n felt�ntetett �sszeget, a v�lt�n felt�ntetett id�pontban, vagy a bemutat�skor megfizeti a v�lt� birtokos�nak.

Lehet:

        - saj�t

                E v�lt� ki�ll�t�ja k�telez� fizet�si �g�retet tesz, hogy a v�lt�ban felt�ntetett �sszeget a megjel�lt id�pontban �s helyen ki fogja fizetni. 2 ember k�z�tti v�lt�. Pl: 20.000,- helyett 25.000,-. ebben m�r benn van a kamat, de a k�t emberen k�v�l m�s nem tudja mennyi volt az alap�sszeg (k�lcs�nk�rt). A visszafizet�s hat�rideje is a k�t ember k�z�tt t�rt�nik.

                A v�lt� mindig meghat�rozott id�re sz�l. V�llalatok is szoktak egym�s k�z�tti v�lt�t k�tni.

                Szerepl�i:

                       - ki�ll�t�

                       - rendelv�nyes

         - idegen

                Az idegen v�lt� kibocs�t�ja egy m�sik term�szetes vagy jogi szem�lyt (c�mzett) sz�l�t fel, hogy a v�lt�ban megjel�lt �sszeget a v�lt�n megjel�lt kedvezm�nyezett r�sz�re fizesse ki. Ha a c�mzett a v�lt�t elfogadja, az elfogad�st�l kezdve v�lt�k�telezett� v�lik. Amennyiben a c�mzett a fizet�si felsz�l�t�st visszautas�tja, az idegen v�lt�nak indult okirat visszaalakul saj�t v�lt�v�.

                Szerepl�i:

                        - kibocs�t�

                        - rendelv�nyes

                        - c�mzett

A v�lt� t�rv�nyes kell�kei a k�vetkez�k:

        - a v�lt� megnevez�s az okirat sz�veg�ben a ki�ll�t�s nyelv�n

        - az esed�kess�g id�pontja

        - a v�lt� �sszeg�nek felt�ntet�se sz�mokkal �s bet�kkel egyar�nt

        - idegen v�lt� eset�n a fizet�sre k�telezett (c�mzett) neve

        - a fizet�s helye

        - a rendelv�nyes (a v�lt� els� birtokosa) megnevez�se, sz�khelye

        - a ki�ll�t�s helye �s id�pontja

        - a ki�ll�t� (kibocs�t�) al��r�sa

A v�lt� haszn�lat�nak el�nyei:

        - cs�kkentik a forgalom k�szp�nz sz�ks�glet�t

        - a benn�k foglalt k�vetel�s behajthat�s�ga a v�lt�jogi szab�lyoknak k�sz�nhet�en viszonylag biztos

        - nemzetk�zileg egys�ges szab�lyoz�sa megoldott

        - olyan hat�rid�s k�vetel�s, amely esed�kess�g el�tt is p�nzz� tehet�

        A v�lt� el�nye c�gek sz�m�ra, hogy nem kell m�g� k�l�n fedezetet tenni, ebb�l ad�d�an a v�lt�lesz�m�tol�si hitellel kapcsolatos elb�r�l�s �tfut�si ideje ler�vid�l.

        A bank szempontj�b�l, pedig el�ny a kihelyezett p�nzeszk�zeinek behajt�sa eset�n a v�lt�jogi elj�r�sb�l ered� viszonylagos biztons�g.

A v�lt� funkci�:

        - fizet�si eszk�z. A v�lt� p�nzhelyettes�t�k�nt funkcion�l. E funkci�ja a forgat�sok sor�n jelenik meg.

        - hiteleszk�z. A v�lt� ki�ll�t�sa, illetve kibocs�t�sa m�g�tt �ltal�ban egy kereskedelmi hitel�gylet h�z�dik meg

        - biztos�t�k. Mivel a v�lt�k�vetel�st gyorsan �s biztosan lehet �rv�nyes�teni, ez�rt a bankok sz�vesen fogadnak el biztos�t�kk�nt v�lt�t.

        - befektet�si eszk�z. A v�lt� a bank sz�m�ra r�vid lej�rat� bet�tnek min�s�lhet.

Sz�m�t�sa:

V�lt� n�v�rt�ke = n�v�rt�k + ^{n�v�rt�k * % * napok sz�ma}

                                                              ³⁶⁰

P�nzfelv�t a bankt�l: v�lt� n�v�rt�k = ^{v�lt� n�v�rt�k * kamatl�b * fennmarad� napok sz�ma}

                                                                                            ³⁶⁰

Ker.Bank k�r a Nemz. Bankt�l: v�lt� n�v�rt�k = ^{v�lt� n�v�rt�k * viszontlesz�mol�si kamat * lej�rat el�tti napok sz�ma}

A Nemz. Bank bekk�rr a Cseresznye Bt-t�l, a v�lt��rt�k�t.

3, K�zp�nz n�lk�li forgalom

Fajt�i:

        - �tutal�s

                 Ez a leggyakoribb forma. K�szp�nzn�lk�li - az ad�s megb�zza a bankj�t, hogy sz�ml�j�r�l az elad� r�sz�re meghat�rozott �sszeget fizesse ki. Az ad�s kezdem�nyezi, kinek ez kedvez�.

        - beszed�si megb�z�s

                 A jogosult kezdem�nyez, felsz�l�tja a bankot, hogy az ad�s sz�ml�j�r�l meghat�rozott �sszeget emeljen le.

                 Fajt�i:

  - azonnali

                        - hat�rid�s

                 El�sz�r k�zlik, hogy leemelik, azt j�v� kel hagyni, a n�lk�l nem tehetnek semmit. Csak meghat�rozott szervek alkalmazhatj�k, korl�tozva van, kev�snek van hozz� jogosults�ga.

        - okm�nyos meghitelez�s - akretat�v

                 Ez a legbonyolultabb forma. Bankgarancia van m�g�tte. Olyan partnerek haszn�lj�k, kik nem ismerik egym�st, de �zletet k�tnek. Z�rolj�k az �sszeget, ha a m�sik f�l megmutatja a sz�ll�t�levelet, hogy az �ru le lett sz�ll�tva illetve, hogy meg�rkezett, akkor az �sszeg �tutal�dik.

P�lda a V�lt� feladatra:

A Cseresznye Bt nem tudja 100.000Ft.os tartoz�s�t a Telihold Kft-nek kifizetni. Ez�rt egy v�lt�t �ll�t ki 20%-os kamattal, 130 napra.

a, Mennyi lesz a v�lt� n�v�rt�ke?

b, A Telihold Kft-nek sz�ks�ge van a p�nzre �s 40 nap m�lva lesz�m�toltatja a bankj�n�l a lesz�m�t�si

    kamatl�b�t, mely 16%. Mennyi p�nzt vett fel a Telihold Kft a bankt�l?

c, Ki mennyit vesz�tett illetve nyert? R�sztvev�k: Cseresznye Bt, Telihold Kft, Kereskedelmi Bank, Nemzeti

    Bank.

a, N�v�rt�k = 100.000 + ^{100.000 * 0.2 (20%) * 130 (napok sz�ma)}      = 107.222 Ft a v�lt� n�v�rt�ke.

                                                       ^{360 (1 �v)} 

b, 107.222 – ^{107.222 * 0,16 (16%) * 90( h�tral�v� id� 130-40)}    = 102.933 Ft-ot vett fel a bankt�l a Telihold Kft.

                                                  ³⁶⁰

          A bank vagy megv�rja a 90 napot, vagy viszontlesz�m�tatja 10 nappal a lej�rat el�tt a v�lt�t a Nemzeti   Bankt�l melynek viszontlesz�mol�si kamata 18%.

          Ebben az esetben:

          107.222 – ^{107.222 * 0,18 (18%) * 10 (a lej�rat el�tti napok sz�ma)}  = 106.686 Ft

                                                          ³⁶⁰.

           Teh�t 106.686 Ft-ot kap Ker. Bank a Nemz. Bankt�l.

c,  Cseresznye Bt : 100.000 – 107.222 = - 7.222    teh�t vesztett rajta

     Telihold Kft: 102.933 – 100.000 = 2.900    teh�t nyert rajta

     Kereskedelmi Bank: 106.700 – 102.900 = 3.800     teh�t nyert rajta

     Nemzeti Bank: 107.222 – 106.700 = 522    teh�t nyert rajta

A feladat leellen�rz�se �gy t�rt�nik hogy a Telihold Kft, a Ker. Bank �s  Nemz. Bank nyeres�g�nek ugyanannyinak kell lennie, mint a Cseresznye Bt vesztes�g�nek �sszege.