A teljes anyag nagyon hosszú (67 oldal), szívesen elküldöm e-mailben, ha valakit érdekel!
Jogi alapfogalmak
1) Határozza meg a jog fogalmát!
A jog az állam által alkotott, a társadalom valamennyi tagjára kötelező, kikényszerítő magatartások összessége, vagyis a jogszabályok összessége. Jogszabály: magatartási szabály.
2) Jellemezze az állam és a jog egymáshoz való viszonyát!
A jog mögött az államapparátus áll. Az állam létezését a jog legitimálja, az állami szervek működésének jogi keretei vannak. A jogot állami szervek alkotják s egyúttal az állami szervek feladata a jogszabályok érvényesítése, kikényszerítése. Ugyanakkor a jogalkotás módját és szabályait is jogszabályok határozzák meg, mert a jogszabályok az állami szervek eljárásának kereteit is meghatározzák. Egy jogállamban jogszabályok határozzák meg azt, hogy mit tehetnek az állami szervek és, hogy milyen közigazgatási (hatósági) eszközökkel avatkozhatnak be a gazdasági folyamatokba. Vagyis az állami szerv csak azt teheti meg, amit a jogszabály megenged.
3) Milyen jogképződési módokat ismer?
A jogtörténet tanúsága szerint 3 jogképződési mód van:
- a szokásjog
A szokás a társadalom tagjai közötti érintkezések, viszonyok révén kialakuló rendszeresen ismétlődő magatartás.
- a bírói jog
Főként a törvényértelmezés formájában lelhető fel. Jellemző, hogy az írott jogszabályok tiltják, és maguk a bírák, pedig tagadják jogalkotási hatalmukat.
- a törvényhozási jog (állami jogalkotás)
A magyar jogban is ez a meghatározó. Az írott jogszabályt a természetéből adódó pontos megfogalmazás következtében a legjobb eszköznek tartották világos és egyértelmű szabályok kialakítására, az alkotmányosság megőrzésére.
4) Mi a különbség a belső és a külső jogforrás között?
A jogforrás arra a kérdésre ad választ, hogy mely szerv és milyen formában alkothat jogszabályt.
Ezen az alapon beszélhetünk:
- Belső jogforrásról: melynek körébe azok a szervek tartoznak, amelyek a jogszabály megalkotására felhatalmazást kaptak (pl. Országgyűlés, Kormány, stb.).
- Külső (alaki) jogforrásról: Ez az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül (pl. törvény, kormányrendelet stb.).
5) A jogforrási hierarchia szerint ismertesse a jogszabályokat!
A jogforrási hierarchia az állami hierarchia megfelelője. A hierarchia alárendeltséget jelent. Az alacsonyabb szintű jogszabály tartamilag nem ütközhet egy magasabb szintű jogszabályba.
- Alkotmány – törvények-törvénye - Általában 2 fő (államszervezet felépítése, társadalmi szabályt tartalmaz, pl: királyság, megye; állampolgári jogok és kötelezettségek, pl: gyülekezeti jog) és 1 mellék (nemzeti jelképek, szimbólumok, pl: zászló, himnusz, címer) területű. Jogszabályt 2/3-os szavazattal lehet megváltoztatni.
- Törvények – felestörvény, pl: költségvetés
- Kormányrendeletek – a törvénnyel nem lehet ellentétes, miniszterek és az elnök hozza a rendeletet.
- Miniszteri rendeletek – tárcák élén álló miniszterek hozzák a rendeletet és a miniszterelnök is.
- Önkormányzati rendeletek – a helyi képviselőtestület alkotja, helyi rendeletekre terjed ki, pl: avarégetés, újság, hirdetőtábla, stb.
6) Miért nevezik az alkotmányt a „törvények törvényének”?
A jogforrási hierarchia élén az Országgyűlés által alkotott Alkotmány ( 1949. évi XX. Tv.) áll. Az Alkotmány az írott jog legmagasabb szintű jogszabálya. Magyarországon az Alkotmány megalkotásához és megváltoztatásához a parlamenti képviselők 2/3-os szavazatára van szükség. A törvények között és a jogrendszerben elsőbbséget élvez, tartalmilag alaptörvény, mely tartalmazza: az állami berendezkedést, az állami szimbólumokat, jelvényeket, az állami szervek hatáskörére, működésére vonatkozó szabályokat, az emberi jogok legalapvetőbb szabályait és az állampolgári jogokat és kötelezettségeket.
7) Melyek a közösségi jog másodlagos forrásai?
E jogszabályok az alapszerződésekkel létrehozott közösségi intézmények döntéseinek eredményeképpen születnek. A másodlagos jogforrásokhoz tartozik a rendelet, az irányelv, a vélemény, az ajánlás és a határozat, amelyek alkalmazása kötelező. Ezeket a közösségi szervek bocsátják ki.
- Rendelet: általános hatályú, minden részletében, minden tagállamban kötelező és elsőbbséget élvez a tagállamok nemzeti jogával szemben.
- Irányelv: A Tanács vagy a Bizottság által kiadott sajátos jogszabály; általában valamennyi tagország számára előír bizonyos kötelezettséget, de a teljesítés módját a tagország belső jogszabályalkotására bízza.
- Határozat: az előírás nem valamennyi, hanem csak néhány tagállamra vonatkozik. (általában meghatározott címzetteknek szól)
- Ajánlás (nem kötelező, ajánlás, vélemény)
- A bírósági ítélkezés: gyakorlata során kialakított jogelvek kötelezőek.
- A Közösség: nem tagállamokkal kötött nemzetközi szerződései (ez beleépül a közösségi jogrendszerbe).
8) Mit jelent a jogszabály érvényessége?
A magyar jogi nyelvben a jogszabály érvényessége alatt a „bizonyos súlyos hibáktól mentesen létezését” értjük. Az érvényességnek nincs mértéke vagy kiterjedése: egy jogszabály vagy érvényes, vagy nem. Az érvényességhez két konjunktív feltételnek kell fennállnia: a létezésnek és az úgynevezett súlyos hibáktól való mentességnek.
9) Sorolja fel a jogszabály hatályának csoportjait!
- Területi hatály: A jogszabály területi hatálya azt jelenti, hogy a jogszabályt mely földrajzi területen kell alkalmazni. A területi hatály általában az adott ország területét jelenti, ebből adódóan a jogszabály az ország területén élő, illetve ott tartózkodó minden jogalanyra kiterjed.
- Időbeli hatály: A jogszabály időbeli hatálya azt jelenti, hogy a jogszabályt milyen kezdő és befejező időpont között kell alkalmazni. A kezdő időpont általában a kihirdetés (a közlönyben való megjelenés) napja. A kihirdetés napja tehát gyakran megegyezik a hatálybalépés napjával, több esetben viszont a jogszabály nem a kihirdetés napján, hanem csak egy későbbi időpontban lép hatályba. Csak előnyösebb hatálybalépést lehet visszamenőleg alkalmazni, hiszen nincs érdeksérelem, mindenkinek jó.
- Személyi hatály: A jogszabály személyi hatálya azt jelenti, hogy a jogalanyok mely körére vonatkoznak az adott jogszabályban foglalt jogok és kötelezettségek. Pl: A magyar jogszabály, minden magyar állampolgárra vonatkozik, akkor is ha külföldön tartózkodik. A külföldire is vonatkozik a magyar jogszabály, ha nálunk tartózkodik. A jogszabály személyi hatályát, az érintettek körét rendszerint maga az adott jogszabály részletezi.
10) Mit jelent a jogszabály időbeli hatálya?
A jogszabály időbeli hatálya azt jelenti, hogy a jogszabályt milyen kezdő és befejező időpont között kell alkalmazni. A kezdő időpont általában a kihirdetés (a közlönyben való megjelenés) napja. A kihirdetés napja tehát gyakran megegyezik a hatálybalépés napjával, több esetben viszont a jogszabály nem a kihirdetés napján, hanem csak egy későbbi időpontban lép hatályba. Jogszabály a hatályba lépése előtti időre visszamenő hatályú kivételesen csak akkor lehet, ha a jogalanyok körére kedvezőbb jogokat biztosít, vagy enyhébb kötelezettségeket állapít meg, mint a korábban kiadott jogszabály
11) Sorolja fel a jogszabály szerkezeti elemeit!
- tényállás (hipotézis): azon körülményeket írja le, amelyeknek bekövetkezése esetére a jogszabály meghatározott magatartást parancsol
- rendelkezés (diszpozíció), amely meghatározza a követendő magatartást a tényállás bekövetkezése esetére
- jogkövetkezmény, amely két fajta lehet:
- szankció: a joghátrányt jelenti, ami a törvény a rendelkezés miatt kilátásba helyez
- joghatás: ha valaki a rendelkezésnek megfelelő magatartást tanúsít.
12) Mi a különbség a kógens és a diszpozitív jogszabály között?
A diszpozíció jellege alapján megkülönböztethetünk kógens (kötelező) és diszpozitív (eltérést engedő, hézagpótló) szabályokat.
A kógens szabály feltétel nélkül kötelez (eltérni nem lehet tőle), attól függetlenül, hogy a felek rendelkeztek-e az adott kérdésben. A kógens jogszabály a felek eltérő akarata ellenére is érvényesül.
A diszpozitív szabálytól az eltérés megengedett, ez csak akkor érvényesül, ha a felek másképpen nem rendelkeztek. A diszpozitív szabályok jelentős része a szerződések körére vonatkozik.
13) Jellemezze a bírósági úton nem érvényesíthető követeléseket!
A bírósági úton nem érvényesíthető követeléseknek két fő csoportja van:
- az elévült követelések
Vagy magát az alanyi jogot szünteti meg, vagy az alanyi jog nem szűnik meg ugyan, de állami kényszerrel többé nem érvényesíthető. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik a követelések öt év alatt évülnek el. (ez az általános elévülési idő). Egyes követelések esetén a polgári jog az általánosnál rövidebb elévülési időket tartalmaz (pl. a kártérítéseknél 3 év).
- a szűkebb értelemben vett természetes kötelmek
(például a játékból vagy fogadásból eredő követelések, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le, a kártyaadósság, a „kocsmai hitel”). Polgári ügyekben (ideértve a családjogot és a munkajogot is) a jogvitákat az erre irányuló kérelem esetén elsősorban a bíróságok döntik el. A bírósági eljárás szabályainak (polgári eljárás) két formája van: a peres eljárások és a nem peres eljárások.
14) Mit jelent egy követelés elévülése?
Az időmúlásnak, mint jogi ténynek a polgári jogban kétféle hatása van: az igényérvényesítés elmulasztása bizonyos idő elteltével, vagy magát az alanyi jogot szünteti meg, vagy az alanyi jog nem szűnik meg ugyan, de állami kényszerrel többé nem érvényesíthető. Az előbbi esetben jogvesztő (záros) határidőről, az utóbbi esetben pedig elévülésről van szó. Elévülésnél a követelés fennmarad ugyan, de az csak a kötelezett önkéntes teljesítésével rendeződhet, az elévült követelést bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik a követelések öt év alatt évülnek el (ez az általános elévülési idő). Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált;
15) Mik a főbb különbségek a polgári peres és a nem peres eljárások között?
A polgári peres eljárás az elsődleges, a tipikus. A polgári peres eljárás szabályait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) tartalmazza. Fő jellemzője, hogy az eljárás kereset benyújtásával indul, a felek meghallgatása és a bizonyítási eljárás lefolytatása után az ügy jogerős bírói ítélettel fejeződik be.
A nem peres eljárásnál nincs kereset, nem minden esetben kerül sor a felek meghallgatására (tárgyalásra), az ügyet, pedig nem ítélettel, hanem végzéssel fejezik be. A nem peres eljárások általában egyszerűbbek, gyorsabbak és kezdeményezésük kevésbé költséges, mint a peres eljárásoké. A nem peres eljárások számos formája ismert, pl. fizetési meghagyásos eljárás, cégbírósági eljárás, hagyatéki eljárás, felszámolási eljárás stb., az eljárási szabályokat ezekben az ügyben rendszerint külön jogszabály tartalmazza. Ha az egyes nem peres eljárásokra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
16) Milyen jogágakat ismer?
Jogágnak nevezzük az azonos nemű életviszonyokat és társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogszabályok összességét. A jogágak összessége alkotja a jogrendszert.
A jogrendszert alkotó néhány fontosabb jogág:
- államjog (alkotmányjog),
- polgári jog,
- polgári eljárásjog,
- munkajog,
- pénzügyi jog,
- közigazgatási (államigazgatási) jog,
- büntetőjog,
- büntető eljárási jog,
- nemzetközi magánjog.
1. Milyen részekből áll a Polgári Törvénykönyv?
Részei:
- Bevezető rendelkezések: a polgári jog alapelvei → célok, melyre törekszik a jogszabály. Konkrét jogszabályok is alakulhatnak rajtuk, pl: bírósági ítélet.
- A személyek: a polgári jog alanyai
- A tulajdonjog;
- A kötelmi jog: szerződések
- Öröklési jog: öröklési törvény külön nincs, Polgári Törvénykönyv-ben szerepel
- Záró rendelkezések.
2. A polgári jog alapelvei közül említsen hármat!
Alapelvei:
- A vagyonhoz és a személyhez fűződő jogok védelmének elve:
A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait és törvényes érdekeit;
- A tulajdon védelmének és a károk megelőzésének elve:
- A kölcsönös bizalom alapelve:
A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni, érdekeik érvényesítése során nem gyakorolhatnak joggal való visszaélést és tisztességtelen piaci magatartást;
- Az együttműködési kötelezettség elve:
- A rendeltetésszerű joggyakorlás elve (a joggal való visszaélés tilalma):
- Az „utaló” magatartásért való helytállás elve:
A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. Az ilyen fajta károsodást ún. biztatási kárnak is szokták nevezni;
- A törvényben biztosított alanyi jogok védelmének elve:
3. Mi jellemzi az ember jogképességét?
A polgári jogi jogviszony alanyai jogképes személyek, akiknek vagyoni jogai lehetnek, és akiket kötelezettségek terhelhetnek. Az ember jogképessége azt jelenti, hogy polgári jogviszony alanya lehet, vagyis polgári jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat
Az ember jogképessége tehát:
- általános, mert minden embert megillet
- egyenlő, mert ebből a szempontból nincs különbség az emberek között
- feltétlen, mert nem fosztható meg tőle.
4. Mi a vélelem?
Vélelem: A jogképesség az embert, ha élve születik fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni. A vélelem egy jogszabály szerkesztési módszer. A vélelemhez a jog a való tényállás jogkövetkezményeit fűzi, anélkül, hogy az be lenne bizonyítva
5. Mit jelent jogi értelemben a cselekvőképesség?
A jogi értelemben vett cselekvőképesség lényegében érvényes szerződéskötési képességet jelent. A cselekvőképesség az embernek az a képessége, amelynél fogva saját akarat-elhatározásával, saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Aki cselekvőképes, az saját maga köthet szerződést (pl. vásárolhat magának egy ingatlant).
6. Ismertesse a cselekvőképesség kategóriáit!
A cselekvőképesség szempontjából az emberek („az életkortól és az elmeállapotuktól függően”) három csoportba sorolhatók be:
- A teljesen cselekvőképesek (ez a tipikus);
Teljesen cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki és betöltötte a 18. életévét. 16 év felett a házasság révén automatikusan felnőttkoruvá válik.
- A korlátozottan cselekvőképesek
Két csoportja van:
- Azok a fiatalkorúak akik 14-18év között vannak. Bizonyos ügyeket megköthetnek, másokat nem. A munkával szerzett jövedelme törvény szerint is az övé.
- Azok a 18 év felettiek, akiket a bíróság gondnokság alá helyez, pl: szellemi fogyatékos. Ilyenkor valaki más – gyámja, szülei – kezelik a vagyont. Tehát az ilyen személy jognyilatkozatának érvényességéhez – ha a jogszabály kivételt nem tesz – törvényes képviselőjének (szülő, gondnok) beleegyezése vagy utólagos hozzájárulása szükséges.
- A cselekvőképtelenek.
Több részre bontható:
- 14 év alatti személyek.
- Azok a 18 év felettiek, akiket a bíróság gondnokság alá helyez,
- Akiknek a cselekvőképessége átmenetileg szünetel, pl: részegség
7. Kik számítanak cselekvőképtelennek?
Több részre bontható:
- a 14. életévét be nem töltött kiskorú;
- akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett;
- akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor (jellemzően) átmenetileg – teljesen hiányzik (pl. súlyos alkoholos vagy kábítószeres állapotban van).
a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – néhány kivételtől eltekintve – semmis; nevében törvényes képviselője jár el. A cselekvőképtelen személyek saját magatartásukkal sem jogokat, sem kötelezettségeket nem szerezhetnek.
8. Mi jellemzi az állam polgári jogalanyiságát?
A jogi személy olyan jogképes szervezet, amelyet jogszabály annak nyilvánít, vagy az adott szervezeti típust a jogszabály jogi személyként elismeri és a szervezetet jogképességgel ruházza fel
A polgári jogi jogviszony alanyai jogképes személyek, akiknek vagyoni jogai lehetnek, és akiket kötelezettségek terhelhetnek:
- ember
- jogi személy: szervezetek, cégek gyűjtőneve, pl: Kft, Rt, egyház, alapítvány, stb.
- állam: mint polgári szerepélő lép fel
- egyéb szervezetek: pl: Bt, társasház, stb.
9. Sorolja fel a jogi személyek általános jellemzőit!
- Saját vagyonnal rendelkeznek
- Saját szervezetük van
- Legális céljuk van
- Működésükhöz regisztráció szükséges, pl. cégbejegyzés
- A szervezet tartósan működik.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
