kizárólagos törvényhozási tárgyak: azok a társadalmi viszonyok, amelyek csak törvényben határozhatók meg.

kodifikáció: valaminek a törvénybe foglalása.

kógencia: jogi kifejezés, annyit jelent, hogy a felek a szerződésük megkötése során a jogszabályok előírásához mindenben kötve vannak, ezen előírásoktól csak akkor lehet eltérni, ha erre a jogszabály kifejezetten lehetőséget biztosít.

korlátlan felelősség: az anyagi helytállásra kötelezett olyan felelőssége, melynek során nemcsak a vállalkozásból származó jövedelmével, hanem teljes magánvagyonával (lakás, kocsi, ingóságok stb.) is helytállni tartozik.

korlátozottan forgalomképes dolgok: forgalmazásukat valamilyen feltételhez köti a jogszabály.

kötbér: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.

Gyakoribb fajtái: meghiúsulási-, késedelmi-, hibás teljesítési.

A kötbér célja, hogy a kötelezettet a szerződésszerű teljesítésre ösztönözze.

A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A kötbér elévülési ideje hat hónap.

kötelezettség: azt a magatartást jelenti, amelyet valakinek a jogviszony alapján ki kell fejtenie.

kötelmi jogviszony: a kötelem meghatározott és egymással mellérendeltségben lévő személyek közt létrejött polgári jogi viszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni szolgáltatást teljesítsen. A követelt vagyoni szolgáltatás általában egyenértékű a jogosult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenéssel.

kötvény: bemutatóra vagy névre szóló értékpapír. A kibocsátója arra kötelezi magát, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget valamint meghatározott kamatát a kötvény tulajdonosának a megjelölt időben és módon teljesíti.

közjegyző: a hagyatéki és egyéb nem peres eljárások intézésére szakosodott jogász. A közjegyzőket pályázat útján az igazságügy-miniszter nevezi ki. Feladatuk különösen közokiratok készítése, névaláírások és másolatok hitelesítése, okiratok és értéktárgyak megőrzése.

közokirat: olyan irat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság ügykörén belül a jogszabályban meghatározott alakban állít ki. A közokiratot ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítóerejűnek és valódinak kell tekinteni.

közös tulajdon: ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt megillető tulajdonjog.

külső szuverenitás: az állam függetlenül, külső kényszer és ellenőrzés nélkül hozza döntéseit.

kültag: betéti társaságnak olyan tagja, aki a társaság vagyonához meghatározott vagyoni betéttel járul hozzá, a felelőssége a társaság tartozásaiért csak e vagyoni hozzájárulás mértékéig áll fenn.

legitimál: törvényesít, igazol.

lehetetlenülés: a szerződés lehetetlenül, ha a szolgáltatás teljesítése valamely, a szerződés után bekövetkező ok miatt megvalósíthatatlan.

magánokirat: olyan okirat, amely az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglaltakat kijelentette, elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. Sajátkezű írás, majd aláírás, vagy két tanú és a nyilatkozó sajátkezű aláírása magánokiratot keletkeztet.

marasztalási kereset: azt kéri a felperes, hogy a bíróság állítsa helyre a megsértett alanyi jogokat.

mediáció: latin eredetű szó, jelentése közvetítés. Permegelőző konfliktuskezelő folyamat. Célja, hogy a közvetítő bevonása mellett a vita megoldását tartalmazó, lehetőség szerint írásbeli megállapodás jöjjön létre. Törvényi szabályozása diszpozitív.

megállapítási kereset: annak tisztázására irányul, hogy fennáll-e a felek között egy meghatározott jogviszony.

meghatalmazás: akaratnyilatkozat, amellyel a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat arra, hogy helyette és nevében nyilatkozatot tegyen vagy elfogadjon.

mellékszolgáltatás: a korlátolt felelősségű társaság tagja a törzsbetét szolgáltatásán felül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésére is kötelezettséget vállalhat. A mellékszolgáltatás nem képezi a törzsbetét, illetőleg a törzstőke részét.

munkaügyi bíróság: a bíróságok szervezetén belül különleges hatáskörrel rendelkező első fokon eljáró bíróság, amely a fővárosban és megyeszékhelyeken működik. Fő feladata a munkaviszonyból származó munkaügyi jogviták elbírálása.

naturális kötelmek: azok a szerződések, amelyek a bíróság előtt nem érvényesíthetők.

nem vagyoni kár: nincs pénzben kimutatható vagyoni kár, de az élet széles értelemben vett minősége a károkozás következtében hátrányosan megváltozott.

okirat: olyan tárgyak, amelyek írásjelekkel kifejezett emberi gondolatokat tartalmaznak.

óvadék (kaució): követelés biztosítását szolgáló pénzösszeg, értékpapír vagy takarékbetét. A kötelezett teljesítésének elmaradása esetén a jogosult az óvadékból közvetlenül kielégítheti követelését.

összeférhetetlenség: jogszabály meghatározása alapján, olyan tisztségek és foglalkozások, amelyeket azonos személy egyidejűleg nem tölthet be.

peres eljárás: a felperes keresetére induló eljárás, amelyben a bíróság a jogvitát eldönti, és az alperest elmarasztalja vagy elutasítja a keresetet.

perköltség: amelyek a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban felmerülnek.

perorvoslat: a bírósághoz intézett kérelem, amely peres eljárás során hozott bírósági határozat ellen irányul. Célja, hogy a – vélt vagy valóságos – jogsérelmet egy újabb bírósági határozat megszüntesse a sérelmezett határozatra visszaható módon.

pertársaság: ha több felperes együtt indít pert, illetőleg több alperest együtt perelnek.

perújítás: a jogerős bírósági ítélet megtámadására szolgáló rendkívüli perorvoslat.

polgári jog: azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek a társadalom vagyoni, és egyes személyi viszonyait tartalmazzák.

polgári jogi igény: amikor az alanyi jog érvényesítésére már állami kényszer vehető igénybe.

preambulum: nagy jelentőségű törvények, nemzetközi szerződések (paragrafusokba nem foglalt) ünnepélyes bevezető része

reparáció (jóvátétel): A polgári jogban érvényesülő az az általános követelmény, mely szerint a vagyoni viszonyok értékegyensúlyának nemkívánatos megbomlását helyre kell állítani (pl. a bekövetkezett kárt általában teljes egészében ki kell küszöbölni, meg kell téríteni).  

részvény: részvénytársasági tagsági és tulajdonosi jogokat, valamint vagyoni jogokat megtestesítő értékpapír.

részvényjegyzés: a részvénytársaság alaptőkéje biztosításának a módja.. A nyílt részvénytársaságnál a részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik.

részvény névértéke: az, az összeg, amelyet a részvény értékeként feltüntet. A részvények névértéken aluli kibocsátása semmis. Az összes részvény névértékének összege alkotja a részvénytársaság alaptőkéjét.

szakértő: az a személy, aki kiegészíti, vagy pótolja a bíróság szakértelmét.

szankció: joghátrány (büntetés), amit a jogszabály megsértése esetére helyeznek kilátásba.

szavatosság: lásd kellékszavatosságnál. Jogszavatosság az adásvételi szerződésnél fordul elő; az eladó köteles helytállni azért, hogy a vevő a tulajdonjogot a szerződésnek megfelelően megszerezze.

származékos szerzés: jogutódlás.

szerződés: az egymással mellérendeltségi viszonyban álló személyek joghatást kiváltó akaratnyilatkozata, amely elsősorban vagyoni érdekek kielégítésére irányul.

szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik vagy sérti valamelyik fél szerződéssel kapcsolatos jogait. Ilyenek különösen: kötelezett késedelme, jogosult késedelme, hibás teljesítés, a szerződés lehetetlenné válása és a teljesítés végleges megtagadása a kötelezett által.

szolgalom: lásd telki szolgalom

szolgáltatás: a szerződés tárgya, amely az a magatartás, amelyet a jogosult követelhet, illetve amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanúsítani köteles.

szomszédjog: a tulajdonos használati jogának törvényi korlátja. Szűkebb értelemben azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a szomszéd földtulajdonosok tulajdonjogának gyakorlására vonatkoznak.

szuverenitás: állami főhatalom.

taxatíve: egyenként, tételesen felsorolva

telki szolgalom: jogosultság, amely alapján az inatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy a szolgalom jogosultja az ingatlant meghatározott mértékben használhassa (pl. útszolgalom).

tilos szerződés: a jogszabályba ütköző vagy annak megkerülésével kötött szerződések.

törvényes képviselő: az a személy, aki a képviseletet jogszabályi rendelkezés alapján látja el (pl. kiskorú szülője, kft. ügyvezetője).

tőzsde: az értékpapírok és áruk keresletét és kínálatát koncentráló önkormányzó és önszabályozó, jogi személyiségű szervezet. Két fő típusa az érték- és az árutőzsde.

tulajdonjog: egyrészt a tulajdonra vonatkozó jogi szabályozás összességét, másrészt pedig azokat a jogosultságokat értjük, amelyek a tulajdonost a tulajdonjogviszony alapján megilletik.

tulajdonjog tartalma: a tulajdonost megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek (a jogok közismert „triásza” birtoklás, használat és a hasznok szedése, rendelkezés).

ügyészség: a Legfőbb Ügyész vezetése alatt álló, önálló államszerveteti egység, amely az alkotmányos rend védelme érdekében gondoskodik a bűncselekmények üldözéséről, nyomozást felügyel, vádat képvisel, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás felett és általában gondoskodik az állampolgári jogok védelméről. Az ügyészség felépítése hasonló a magyar bírósági szervezeti rendszerhez, de jellemzője, hogy erősen centralizált, hierarchikus szervezet.

ügyvéd: az ügyvédi kamara tagja, feladata, hogy ügyfelét megbízás vagy kirendelés alapján jogai, és kötelezettségei gyakorlásához hozzásegítse. A bíróságok és más hatóságok előtt képviseli ügyfelét, eljár védelmében, jogi tájékoztatást ad, szerződéseket, beadványokat készít stb.

üzletrész-átruházás: a korlátolt felelősségű társasággal fennálló tagsági viszony megszüntetésének módja; a tag a társaságban fennálló érdekeltségét másik személynek átadja, mely elsősorban adásvételi szerződéssel történik.

üzletvezető: a közkereseti társaságnál és betéti társaságnál rendszeresített tevékenység. Az üzletvezető a gazdasági társaság belső életét szervezi, irányítja.

vagyoni értékű jog: többek között a földhasználat, a haszonélvezet, a telki szolgalom stb.

vagyoni kár: az, az érték, amellyel a károsult vagyona a károkozás következtében csökkent.

védjegy: áruk és szolgáltatások megkülönböztetését szolgáló grafikailag ábrázolható megjelölés.

végelszámolási eljárás: olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen cég – a jogutód nélküli megszűnését elhatározva – a hitelezőit kielégíti.

végrendelet: halál esetére szóló, egyoldalú, visszavonható rendelkezés. Legfontosabb része az örökös nevezés.

vélelem: jogszabály szerkesztési módszer. A jog egy valószínű tényállást valónak (igaznak) fogad el, anélkül, hogy bizonyítva lenne. A vélelmek rendszerint megdönthetőek. Ismertebb vélelmek: a fogamzás időpontjára vonatkozó a polgári jogi jogképességnél, az apaság vélelme a családjogban, ártatlanság vélelme a büntetőjogban.

vételi jog: valamely vagyontárgy egyoldalú kijelentéssel történő megvásárlására jogosít fel a vételi jog (opció). A vételi jog alapulhat jogszabályon (pl. az önkormányzati bérlakás megvásárlására korábban a bérlőnek vételi joga volt). Gyakoribb azonban a megállapodáson alapuló vételi jog.

vis maior: erőhatalom. Rendszerint hirtelen fellépő, elháríthatatlan természeti katasztrófa (árvíz, földrengés, rendkívüli szélvihar stb.), mely a kártérítési felelősség alól teljesen mentesít.

visszavásárlási jog: a tulajdonos vagyon tárgyának eladásakor – bármilyen okból – kikötheti, hogy a dolgot visszavásárolhassa. Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni.

visszterhes: ha a szolgáltatásért azzal arányban álló pénz vagy más, pénzben kifejezhető értékű dolog (ingó, ingatlan) jár ellenszolgáltatásként.

zálogjog: a jogosult a pénznemben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog tipikusan járulékos jellegű biztosíték, így a zálogjog terjedelme az alapul szolgáló követeléshez igazodik. Gyakoribb fajtái: kézizálogjog (a zálogtárgyat a jogosult birtokába adják), jelzálogjog (nem történik meg a dolog birtokba adása, azt csak megjelölik, ingatlan esetén ezt a tulajdoni lapon teherként is bejegyzik), és a forgalomképes jogokon fennálló zálogjog.

zálogtárgy: minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés lehet.