�rpolitika

Fogalma: A vev� �ltal elismert r�ford�t�s az �r, mely alku eredm�nye.

�r fogalma: Az �ron egy term�k vagy szolg�ltat�s tulajdons�g�nak megszerz�s��rt k�rt p�nzmennyis�get �rtj�k.

�rakat befoly�sol� t�nyez�:

        - k�lts�g

        - kereslet - keresleti f�ggv�ny

        - versenyt�rsak �rai

Fedezeti pont: Az a min�s�gi �s term�kmennyis�g, ahol az �ssze bev�tel megegyezik az �sszes k�lts�ggel, teh�t pontosan fedezik a kiad�sait, vagyis a v�llalkoz�s m�g nem termel profitot, de m�r nem vesztes�ges. A v�llalat a fedezeti pont alatt hossz� t�von nem k�pes fenntartani a termel�s�t, ki kell vonulnia a piacr�l.

        BEV =  KTG                                       

       bev�tel = k�lts�g                           �sszes

     Bev = MENNY.EGYS�G�R = Q * P

K�lts�g: A termel�s �rdek�ben felmer�lt �l� �s holtmunka r�ford�t�s p�nzben kifejezett �sszege.

�l�munka: A most kifejezett munka, pl. anyagszab�s, teh�t amit mi k�sz�t�nk.

Holtmunka: Amikor m�st�l veszem az �rut, �s azt haszn�lom fel

Csoportos�t�s:

        - termel�s volomuna szerint

                 - fix vagy �lland�

                           Nem reag�l a termel�s v�ltoz�s�ra, mindig ugyanannyi, pl: b�rleti d�j

                 - v�ltoz� k�lts�g

                           Egy�tt v�ltozik a termel�ssel (n� - min�l t�bbet termel, ann�l t�bb az �rt�k)

                           Lehet:

                               - line�ris

                                       Az �r �s a termel�s egyens�lyban van

                               - progressz�v (n�vekv�)

                                       Nagyobb m�rt�kben n� az �r, mint a termel�s

                               - degressz�v (cs�kken�)

                                       Kisebb m�rt�kben n� az �r, mint a termel�s

        - k�lts�g neme illetve fajt�ja

                 Pl: anyagk�lts�g, b�rk�lts�g, stb.

        - elsz�molhat�s�g szerint

                 - k�zvetlen

                          Term�kre h�r�that�

                 - k�zvetett

                          Csak a felmer�l�si helye �llap�that� meg pontosan

�sszk�lts�g = �sszeadjuk a k�lts�gcsoportokat

   KTG = Fix KTG + V�ltoz� KTG

Az �sszk�lts�g p�rhuzamos a v�ltoz� k�lts�ggel.

A fix �sszeg miatt eleinte vesztes�ges, de mikor tal�lkozik a k�t vonal (fedezeti pont), akkor kiegyenl�t�dik. �s mikor t�lmegy rajta, akkor van nyeres�g.

KTG =  BEV

Fix.KTG + Q*� = Q*P

�rk�pz�s c�lja:

        - t�l�l�s

        - foly� nyeres�g maximaliz�l�sa

        - foly� bev�tel maximaliz�l�sa

        - vezet� term�kmin�s�g

�rk�pz�s l�p�sei:

        - �rk�pz�si c�lok kialak�t�sa

        - kereslet meghat�roz�sa (k�ls� - piackutat�s)

        - versenyt�rsak �rainak elemz�se

        - k�lts�gek becsl�se (bels�)

        - �rk�pz�si m�dszerek kiv�laszt�sa

        - v�gs� �r kialak�t�sa

�rk�pz�si m�dszerek:

        - k�lts�galap� �rk�pz�s

                   Mechanikus forma: kisz�m�tom az �nk�lts�get �s r�rakok egy kalkul�lt nyeres�get, pl: 1.600,- hozz�rak 300,- �gy lesz 1.900,- Ha nincs konkurencia akkor j�.

                   Ezen bel�l megk�l�nb�ztet�nk:

                           - fix k�lts�g

                           - v�ltoz� k�lts�g

                           - fedezeti pont

        - keresletalap� �rk�pz�s

                   A keresleti f�ggv�ny �s az �rrugalmass�got n�zik.

                   Befoly�solja:

                           - piaci elv

                           - lef�l�z�s, behatol�s

                           - �rrugalmass�g

                           - kereszt�r rugalmass�g

        - verseny orient�lt illetve alap�

                   Igazodik a kialakult �rs�ghoz a v�llalat. Pl: a toj�s - van egy �ra a piacon (sok van bel�le), pl: 30,-, de nem fogom sem t�bb�rt sem kevesebb�rt adni, mert t�megterm�k, teh�t nem �rdemes.

                   Teh�t befoly�solja a(z):

                           - �r�rz�kenys�g

                           - �s piachelyzet

                           - alacsony �rszint

         - eci�lis indul� �rak

                   - behatol�

                             K�lts�gek alatti alacsony �r. A vev�k gyorsan vegy�k a term�ket - bevezet� �r (v�llalja a vesztes�get, hogy vegy�k, illetve megismerj�k a term�ket.)

                   - lef�l�z�

                             Magas �r - er�s c�g, kiemelked� �jdons�gra illetve term�kre (Nagyon korszer� term�kn�l kihaszn�lja a sz�k r�teget, kezdett�l kezdve nyeres�ges. Fokozatosan cs�kken az �ra, p: m�szaki cikkek.

�rrugalmass�g: Azt mutatja meg, hogy h�ny %-kal v�ltozik egy term�k kereslete, ha a term�k �ra 1%-kal v�ltozik.

        �rrugalmass�g = Kereslet %-os v�ltoz�sa / �r %-os v�ltoz�sa

Pl: az alma �ra dr�gul 20%-kal, 100,- (2000kg) helyett 120,- (1900kg) lesz. Ha az alma 1,- illetve1%-kal dr�gul, akkor 0,25%-kal cs�kken a mennyis�g.

Az �rrugalmass�g �ltal�ban negat�v.

Term�k lehet:

        - �rrugalmas

                  1%-�k f�l�tt reag�l. er�sen �r�rz�keny a term�k. A vev�k�z�ns�g cs�kken illetve n�.

        - egys�gnyi �rrugalmass�g�

                  Egy az egyben v�ltozik, pl: 10%-kal cs�kken az �r, akkor 10%-kal t�bbet vesz�nk.

         �rrugalmatlan

                   %-�k alatt reag�l, nem �r�rz�keny

Gazdas�g

Gazd�lkod�s fogalma: Olyan racion�lis (gazdas�gos) tev�kenys�g, amelynek c�lja a sz�k�s er�forr�sok felhaszn�l�s�val term�kek, szolg�ltat�sok el��ll�t�sa.

A gazd�lkod�s kerete, ahol a gazd�lkod�s v�gbemegy: a gazdas�g.

Gazdas�g fogalma: Az a k�zvet�t�l�ncolat, ami lehet�v� teszi a sz�ks�glet-kiel�g�t�st.

Csoportos�t�sa:

        - nemzetgazdas�g

                 Egy adott orsz�g gazdas�ga

        - vil�ggazdas�g

                 Nemzetgazdas�gok �sszess�ge, de nincs egys�ges vil�ggazdas�g.

Szerepl�i:

        - �llam

                 Szervezi, ir�ny�tja a gazdas�got - fogyaszt�k�nt �s termel�k�nt is jelen van.

        - h�ztart�sok - fogyaszt�k

                 Term�szetes szem�lyekb�l �llnak, pl: fogyaszt�k�z�ss�g, j�vedelemk�z�ss�g, vagyonk�z�ss�g 

        - v�llalatok, v�llalkoz�sok

                 Profit c�llal termelnek, szolg�ltatnak, pl: p�nz�gyi int�zetek

        - Non-profit orient�lt szervezetek

                 Ezek nem profit c�llal gazd�lkodnak, hanem valamilyen k�zc�lt szolg�lnak, pl: alap�tv�nyok, egyes�letek.

        - k�lf�ld

                 K�v�lr�l ker�lnek kapcsolatba a gazdas�ggal, pl: diplomai besorol�s

Termel�si t�nyez�k:

        - term�szeti t�nyez�k

                 Minden, ami a f�ld alatt �s f�l�tt van. F�ld illetve b�rleti d�j

        - munka, illetve munkaer�

                 A munka c�ltudatos emberi tev�kenys�g, a munkaer� lehet: szellemi �s fizikai, melynek a d�ja a munkab�r.

        - t�ke

                - t�keeszk�z - eszk�z alakban van jelen

                - munkat�rgy, pl: ruha

                - munkaeszk�z, pl: varr�g�p

                - p�nzt�ke, pl: p�nz, �rt�kpap�r,

        - v�llalkoz�k

                 D�nt az er�forr�sok alkalmaz�s�r�l, szervez, ir�ny�t. � v�llalja a kock�zatot. D�ja a profit .

        - inform�ci�

                 Ez egy korszer� er�forr�s, inform�ci� n�lk�l nem lehet dolgozni.

Gazdas�gi mutat�k

Bº	F�l Bº	Nº	Megnevez�s
Bº - kibocs�t�s GO-dzsio GO=Cf+Ca+I	Bº - Hazai term�k DDB-dzsidipi GDP=GO-Cf=Ca+I	Nº - Hazai term�k NDP GDP-CA=I	Hazai mutat�
	Bº - nemzeti j�vedelem GNI-dzsin�j GNI=GDP - K�lf�ldi itteni j�vedelem + �lapolg�rok kinti j�vedelem	Nº - Nemzeti j�vedelem NNI-ener�j NNI=NDP - K�lf�ldi itteni j�vedelem + �llampolg�rok kinti j�vedelme	Nemzeti                                            t�pus� j�vedelem

Felhaszn�l�sa:

        - �sszes fogyaszt�s

                 - lakoss�gi fogyaszt�s

                 - k�z�ss�gi fogyaszt�s - az �llam v�s�r�l

        - �sszes felhalmoz�s

                 - beruh�z�s - b�v�t�

                 - k�szletv�ltoz�sok (+ �s - el�jellel egyar�nt)

        - export, inport

Gazdas�gstatisztika

Fogalma: A gazdas�gi �lettel foglalkoz� tudom�ny (szerepl�ivel)

Gazdas�g csoportos�t�sa (-s�t a v�llalatok tev�kenys�ge szerint v�gezz�k):

        - �sszevontabb

                - primer �gazatok

                        Mez�gazdas�g �s kitermel� ipar

                - szekunder

                        Feldolgoz�k, ipari �gazatok - feldolgoz�ipari �gazatok

                - terciell

                        1, 2, 3 szektor, szolg�ltat�ipari �gazatok

        - b�vebb - TE�OR

                Tev�kenys�gek. Egys�ges �gazat� Oszt�lyoz�si Rendszer

                N�gyszint� bont�s:

                      - Nemzetgazdas�gi �gak

                                         - �gazatok

                                         - �l�gazat

                                         - szak�gazat

                     - teljes�tm�nym�r�s

                               A termel�s teljes�tm�ny m�r�se SNA rendszerben t�rt�nik. Nemzeti sz�ml�k rendszere (SNA). Minden szervezetben v�gbement tev�kenys�get figyelembe vesz. Pl: ha boltban veszek barackot, ha h�zilag k�sz�tem, nem.

                               Csoportos�t�sa (mutat�):

                                        - hazai t�pus� mutat�k

                                                 Az orsz�g ter�let�n l�trej�tt teljes�tm�nyt m�rik. B�rki, b�rmit az orsz�gban el��ll�tott, akkor is, ha k�lf�ldi. Ha magyar m�s orsz�gban �ll�t el�, akkor nem.

                                        - nemzeti t�pus� termel�k

                                                 �llampolg�rok teljes�tm�ny�t m�rik, ter�lett�l f�ggetlen�l. Mindegy melyik orsz�gban, csak magyar legyen.

                                                 Nemzeti t�pus mutat� = Hazai - k�lf�ldi teljes�tm�ny + �llampolg�rok teljes�tm�nye

                                        - �rak szerepeltet�se szerint

                                                 K�l�nb�z� tev�kenys�gek csak m�rt�kben �sszes�thet�, pl: ruha, aut�, ban�n - nem.

                                                 �rt�k = mennyis�g * �r

                                                 - foly��ras sz�mbav�tel

                                                         Minden id�szakban az aktu�lis �raival szerepeltetett statisztika.

                                                 - v�ltozatlan �rakkal

                                                         Az el�z� �rakkal, azaz v�ltozatlan �rakkal szerepeltetett statisztika. Egy adott id�szakot az  el�z� id�szakra vesznek sz�mba - re�l mutat�k. A teljes�tm�ny v�ltoz�s�t m�rik.

                                                         Pl: tavaly a p�k 10kg 100,-/db = 1.000,-

                                                         id�n a p�k 10kg 120,-/db = 1.200,-

                                                         Infl�ci�t leszedj�k!!!!

                                        - halmoz�d�s foka illetve m�rt�ke

                                                 - brutt� t�pus� mutat� (Bº )

                                                            Teljes teljes�tm�nyt m�ri.

                                                            Bº  = Cf + Ca + I

                                                            Cf - foly� termel� felhaszn�l�s adott id�szakban l�trehozott m�shol tov�bb felhaszn�l�sra ker�l� term�szet szolg�ltat�s m�rt�ke, pl: anyag �s energia felhaszn�l�s.

                                                            Ca - amortiz�ci�, a t�rgyi eszk�z�k �rt�kcs�kken�se

                                                            I - �j �rt�k, ami most keletkezett, amit most hoztak l�tre. A b�r mellett a nyeres�get is tartalmazza.

                                                 - f�lbrutt� t�pus� mutat� (F�l Bº )

Csak a l�trehozott v�gterm�ket n�zi. A v�gterm�k az, ami a gazdas�gb�l kiker�l, pl: keny�r (b�za, liszt nem). A brutt� mutat� er�sen halmozott a Cf miatt, ez�rt sz�ri ki a f�lbrutt�.

                                                            F�l Bº  = Bº - Cf = Ca + I

                                                 - nett� t�pus� mutat� (N )

                                                            Csak a l�trehozott �j m�rt�ket m�ri

                                                            Nº = F�l Bº - Ca = I