A tulajdonjog

1. Mi lehet a tulajdonjog t�rgya?

A tulajdonjog t�rgya valamilyen birtokba vehet� dolog lehet, mint p�ld�ul: p�nz, �rt�kpap�r, term�szeti er�k.  A birtokbav�tel egyr�szt fizikai, m�sr�szt jogi �rtelemben haszn�lt fogalom. Fizikai �rtelemben birtokba vehet� az, ami hatalmunkban tarthat�. Jogi �rtelemben birtokba vehet� mindaz, aminek hatalomba tart�s�t jogszab�lyok nem tiltj�k. A f�ld tulajdonjoga a f�ld m�h�nek kincseire �s a term�szeti er�forr�sokra nem terjed ki, az, az �llam�.

2. Csoportos�tsa a dolgokat forgalomk�pess�g szempontj�b�l!

Csoportos�t�s:

          - forgalomk�pes dolgokat, melyek szabadon �truh�zhat�k;

          - korl�tozottan forgalomk�pes dolgokat (pl. l�fegyver, sug�rz� anyag);

          - forgalomk�ptelen dolgokat (pl. az �llami tulajdon kiz�r�lagos t�rgyai).

3. Hogyan csoportos�tjuk a tulajdonos jogait (hagyom�nyos tri�sz)?

A tulajdonjog tartalma (fogalma) alatt azokat az alanyi jogokat �s k�telezetts�geket kell �rteni, amelyek a tulajdonhoz kapcsol�dnak. A tulajdonjog tartalm�t, a tulajdonost megillet� alanyi jogokat az �gynevezett „hagyom�nyos tri�sz” elnevez�ssel is szokt�k kifejezni.

Csoportos�t�sa:

          - a birtokl�s joga;

          - a haszn�lat �s a hasznok szed�s�nek joga;

          - a rendelkez�si jog.

A tulajdonjog akkor teljes, ha mind a h�rom r�szjogosults�g a tulajdonost illeti meg, ennek hi�ny�ban csonka tulajdonjogr�l besz�l�nk (pl. a haszon�lvezettel terhelt tulajdonjogn�l).

4. Melyek a tulajdonos haszn�lati jog�nak t�rv�nyi korl�tjai?

Hasznok szed�se alatt a term�szetes hasznokat (pl. fa gy�m�lcse, h�zi�llat szaporulata) �s az �n. jogi hasznokat (b�rleti d�j, kamatj�vedelem) �rtj�k. A tulajdonos haszn�lati jog�t csak t�rv�ny korl�tozhatja.

A tulajdonos haszn�lati jog�nak t�rv�nyi korl�tjai:

- A szomsz�djog,

A tulajdonos a dolog haszn�lata sor�n k�teles tart�zkodni minden olyan magatart�st�l, amellyel m�sokat, k�l�n�sen szomsz�djait sz�ks�gtelen�l zavarn�, vagy amellyel jogaik gyakorl�s�t vesz�lyeztetn�.

- A sz�ks�ghelyzet

Sz�ks�ghelyzetnek tekintj�k, ha valakinek �let�t, testi �ps�g�t, vagyon�t k�zvetlen vesz�ly fenyegeti. �ltal�nos szab�ly, hogy a tulajdonos k�teles t�rni a sz�ks�ghelyzet megsz�ntet�se kapcs�n a tulajdon�ban �ll� dolg�nak ig�nybev�tel�t, felhaszn�l�s�t, pl. g�tszakad�s eset�n egy k�zelben l�v� g�pj�rm� ig�nybev�tele az �letment�shez.

- K�z�rdek� korl�toz�s

K�z�rdek� szolg�ltat�st (pl. energiaszolg�ltat�s, v�zv�delem) ell�t� szerveket jogszab�lyok felhatalmaznak idegen ingatlanok haszn�lat�ra is. Az ingatlan tulajdonosa t�rni k�teles, hogy az erre k�l�n jogszab�lyban feljogos�tott szervek – a szakfeladataik ell�t�s�hoz sz�ks�ges m�rt�kben – az ingatlant id�legesen haszn�lj�k, arra haszn�lati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjog�t egy�bk�nt korl�tozz�k.

5. A haszn�lati jogoknak milyen �n�ll�sult form�j�t ismeri?

A haszn�lati jogok k�t k�zismert �n�ll�sult fajt�ja:

- a haszon�lvezet

- a telki szolgalom

6. Mi a haszon�lvezet l�nyege?

A haszon�lvezeti jog szem�lyhez k�t�tt haszn�lati jog, amelynek jogosultja a m�s tulajdon�ban l�v� dolgot – rendeltet�s�nek megfelel�en – birtokolhatja, haszn�lhatja �s hasznos�thatja. a rendelkez�s joga tov�bbra is a tulajdonost illeti meg. Fennmarad.

A haszon�lvez� oldal�n azonban a haszon�lvezeti jog szem�lyhez k�t�tt, annyiban, hogy a haszon�lvezeti jog nem �r�k�lhet� �s nem ruh�zhat� �t

7. Hogyan keletkezhet a haszon�lvezeti jog?

 A haszon�lvezeti jog keletkezhet:

- szerz�d�ssel;

- jogszab�ly rendelkez�se folyt�n (�zvegyi jog);

- b�r�s�g vagy hat�s�gi rendelkez�sn�l fogva.

8. Milyen eredeti tulajdonszerz�si m�dokat ismer?

A tulajdonjog megszerz�se a dolgon tulajdoni jogviszony keletkez�s�t jelenti. Az eredeti jogszerz�s eset�n �j tulajdonjog keletkezik: ez a tulajdonjog a kor�bbi tulajdonos jogait�l �s k�telezetts�geit�l f�ggetlen, teh�t �n�ll� �j tulajdoni jogviszony j�n l�tre.

Tulajdonszerz�si m�dok:

- eredeti jogszerz�s

- hat�s�gi hat�rozat vagy �rver�s – ha kider�l, hogy az �rver�sen szerzett t�rgy lopott, akkor is az eny�m marad, az el�z� tulajdonos nem kapja vissza.

- elbirtokl�s: tulajdonjogot szerez az, aki 10-15 �ven �t szakadatlanul saj�tjak�nt gondozza a tulajdont. Ingatlann�l 15 �v.

- gazd�tlan javak elsaj�t�t�sa, pl: lomtalan�t�s �ltal kirakott t�rgyak

- tal�l�s: ha mindent megteszek, hogy visszaker�lj�n, de egy �v m�lva sem jelentkezik az illet�, akkor az eny�m maradhat a tal�lt t�rgy.

- kisaj�t�t�s: csak az ingatlanokat lehet �s csak az �llam �s az �nkorm�nyzat kezdem�nyezheti, k�z�rdek� c�lra, pl: �p�tkez�s. Felt�tlen �s azonnali k�rtalan�t�s mellett.

- sz�rmaz�kos jogszerz�s

                - �r�kl�s

                - �truh�z�s

9. Mi az elbirtokl�s?

Elbirtokl�s �tj�n megszerzi a dolog tulajdonjog�t, aki a dolgot saj�tjak�nt t�z (ingatlann�l ez m�r tizen�t) �ven �t, szakadatlanul birtokolja. Az elbirtokl�si id�t megszak�tja, ha:

- a tulajdonos a birtokost a dolog kiad�s�ra �r�sban felsz�l�tja, vagy ez ir�nt b�r�s�ghoz fordul;

- a tulajdonos a dologgal rendelkezik (pl. elaj�nd�kozza);

- a birtokos a birtokot akarat�n k�v�l elveszti, �s azt egy �ven bel�l nem szerzi vissza �s b�r�s�ghoz sem fordul.

Az elbirtokl�s megszakad�s�nak jogi k�vetkezm�nye az, hogy a birtokl�snak a megszakad�sig eltelt ideje nem vehet� figyelembe, �s az elbirtokl�s megszakad�s�t okoz� k�r�lm�ny elm�lt�val a t�z-tizen�t �ves hat�rid� �jb�l kezd�dik.

10.      Mi a kisaj�t�t�s?

A kisaj�t�t�s jellemz�je, hogy rendk�v�l er�sen s�rti a tulajdonosi jogos�tv�nyokat, hiszen az ingatlan tulajdonosa sz�nd�ka ellen�re vesz�ti el tulajdonjog�t. Ez�rt hat�lyos jogunk a kisaj�t�t�st csak kiv�teles eszk�zk�nt, szigor� felt�telek mellett teszi lehet�v�:

- kisaj�t�tani csak az �llam vagy a helyi �nkorm�nyzat r�sz�re lehet, teh�t elvileg csak e szervek k�relm�re ind�that� meg a kisaj�t�t�si elj�r�s;

- csak a t�rv�nyben meghat�rozott k�z�rdek� c�lra lehet kisaj�t�tani;

- a kisaj�t�tott ingatlan�rt teljes, felt�tlen �s azonnali k�rtalan�t�s j�r (p�nzben, csereingatlannal vagy a kett� kombin�ci�j�val);

- az elj�r�sra csak kiv�telesen ker�lhet sor, akkor, ha az ingatlan tulajdonjog�t ad�sv�tellel nem lehetett megszerezni.

11.      Melyek a leggyakoribb sz�rmaz�kos szerz�sm�dok?

A sz�rmaz�kos jogszerz�s eset�n a megszerzett tulajdonjog a dolgon m�r kor�bban fenn�ll� tulajdonjogon alapszik, teh�t a m�r fenn�ll� �s l�tez� tulajdonjog sz�ll �t a m�sik tulajdonosra (l�nyeg�t tekintve jogut�dl�sr�l van sz�) Az ing� dolgok �s ingatlanok eset�n egyar�nt a legelterjedtebb sz�rmaz�kos szerz�si m�d:

- az �r�kl�s

A tulajdonszerz�s az �r�khagy� hal�la pillanat�ban k�vetkezik be. Jellegzetes tulajdons�ga az �r�kl�snek, hogy az �r�k�s nemcsak t�rgyak tulajdon�t szerzi meg, hanem az eg�sz hagyat�kot, vagyis az ahhoz tartoz� jogok �s k�telezetts�gek �sszess�g�t.

- az �truh�z�s.

Az �truh�z�ssal (pl. ad�sv�tel, csere, aj�nd�koz�si szerz�d�s. Az �tad�s leggyakrabban a dolog t�nyleges birtokbaad�s�val t�rt�nik, de az �tad�s m�s m�don is megt�rt�nhet, pl. a g�pkocsi pap�rjainak �s kulcsainak �tad�s�val. Ingatlan tulajdonjog�nak �truh�z�s�hoz az erre ir�nyul� szerz�d�sen fel�l a tulajdonosv�ltoz�s ingatlan-nyilv�ntart�si bejegyz�se is sz�ks�ges. Saj�t tulajdoni h�nyad�val b�rmelyik tulajdonost�rs szabadon rendelkezhet. Ha az egyik tulajdonos saj�t tulajdoni h�nyad�t k�v�l�ll�nak (harmadik szem�lynek) k�v�nja eladni vagy b�rbe adni, akkor a t�bbi tulajdonost�rsat el�v�s�rl�si, el�b�rleti jog illeti meg.

12.      Mit jelent a k�z�s tulajdon?

K�z�s tulajdonr�l akkor van sz�, ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghat�rozott h�nyadok szerint t�bb szem�lyt illet meg. A k�z�s tulajdon eset�ben a tulajdonjog oszlik meg eszmei h�nyadr�szek szerint K�z�s tulajdon fenn�llhat emberek �s jogi szem�lyek k�z�tt vegyesen is.

A tulajdonost�rsak mindegyike jogosult a dolog birtokl�s�ra �s haszn�lat�ra, a k�z�s dolog hasznainak szed�s�re �s hasznos�t�s�ra; k�teless�ge viszont a k�z�s dologgal j�r� terheket �s a k�rvesz�lyt viselni. A birtokl�s �s a haszn�lat a tulajdonost�rsak k�z�tt elvileg nincs megosztva, mindegyik�k egyform�n jogosult r�.

13.      Milyen m�don lehet megsz�ntetni a k�z�s tulajdont?

A k�z�s tulajdon b�r�s�gi megsz�ntet�s�nek h�rom m�dj�t k�l�nb�ztethetj�k meg:

- A k�z�s tulajdon t�rgyait els�sorban term�szetben kell megosztani. Ez oszthat� dolog eset�n a tulajdoni h�nyadok szerinti megoszt�st jelenti.

- Ha a dolog term�szetben nem oszthat� (pl. egy g�pkocsi) akkor a b�r�s�g a tulajdonmegoszt�snak azt a m�dj�t is alkalmazhatja, hogy a dolgot megfelel� ellen�rt�k fej�ben egy vagy t�bb tulajdonost�rs tulajdon�ba adja (megv�lt�s, mag�hoz v�lt�s). Ilyenkor a kiz�r�lagos tulajdonjogot szerz�nek megv�lt�si �rat (v�tel�rat, k�znyelven „lel�p�si d�jat”) kell fizetnie.

- V�gezet�l, ha a k�z�s tulajdon m�s m�don nem sz�ntethet� meg vagy a term�szetbeni megoszt�s �rt�kcs�kken�ssel j�rna a k�z�s tulajdon t�rgy�nak �rt�kes�t�s�re (�rver�s �tj�n) ker�l sor. Ilyenkor a v�tel�rat kell a tulajdonost�rsak k�z�tt tulajdoni h�nyaduk ar�ny�ban elosztani.

A b�r�s�g azonban nem alkalmazhatja a k�z�s tulajdon megsz�ntet�s�nek azt a m�dj�t, amely ellen valamennyi tulajdonost�rs tiltakozik.